Az ÉKKŐ Egyesület hagyomány őrző foglalkozása Miskolcon az András napjához köthető szokásokat és tevékenységeket elevenítette fel. Ez már az adventi időszak kezdetét is jelzi, hiszen András naphoz legközelebbi vasárnap már az advent első napja. Azonban magához az András-naphoz is jó néhány hagyomány kötődik.
Beszélgetünk a saját emlékeiket felidézve, talán még a gyerekkorunkból. Igen, van amire emlékszünk, bár manapság inkább csak mosolygunk a többségén.
Itt csak felsorolom, de a cikk cégén olvashatjátok, melyiket hogyan élték meg.
Ruhalopás, Ólomöntés, Maggyűjtés, Névhúzás, Gombócfőzés, Hallgatódzás, Almamag gyűjtés, Legények jóslata, Milyen idő lesz?
Az énekek is felidézik az egyik fontos tevékenységet, a disznóölést. Hagyományosan november 30-a volt a disznótorok kezdőpontja, így nem a véletlen műve a „disznóölő Szent András” népi elnevezés András napon.
Mi is elénekeltük az alkalomhoz illő dalt, Czinke Péterné Ági segítségével, aki megtanította az éneket és beszélt az éneklés megannyi jó határól. A dal és a közös éneklés élménye újdonság volt sok résztvevő számára, de megtapasztaltuk, hogy boldogabbak lettünk tőle. A közös éneklés is a hagyomány egy része.
Mit énekeltünk?
Amoda el a pusztában van egy fehér ház,
abba lakik egy jó ember, Istvánnak hívják.
Egy nagy disznót öletett, öletett,
annak tora vétetett, vétetett.
Áldja meg azt, a Jóisten, azt a jó embert!
A szakácsok a konyhában jól forgolódnak,
a rétesből, a szármából jól kitálalnak.
Egy icce bort melléje, melléje,
attól szédül a feje, a feje,
az én hasam azt kívánja, enne belőle.
/:Áldja meg az egek ura, azt a jó embert!:/
Már a honfoglalás idején, a Honfoglaló őseink a disznót magukkal hozták Keletről. Ez a hatalmas, borjú nagyságú, téglavörös színű hússertés sajátos magyar-fajta volt és csak a legújabb időkben pusztult ki. A disznó vágás hagyománya 1980-as évek közepéig volt jelen intenzíven a nép körében, és körülbelül akkor változott meg, mikor az embereknek már lehetőségük volt fagyasztóládát beszerezni.
A disznóölés, s az utána következő disznótor a téli hónapok jelentős és várt eseménye. Régen még a gyermekek sem mentek aznap iskolába. Ilyenkor korán kezdődött a nap az egész család számára: még alig pitymallott, s már zörgetett a kapun a disznóölő koma vagy sógor, mert a saját disznóját senki sem vágta le szívesen.
Mindenkinek megvolt a feladata: az asszonyok sütötték a vért reggelire, tisztították a fokhagymát, mosták a beleket, töltötték a hurkát, aprították a zsírnak való szalonnát, a böllér bontotta fel a disznót, készítette a kolbászt, sózta a szalonnát. A gazdának ezen a napon csak az volt a dolga, hogy szíves szóval, tréfával s jó borral tartsa a segítőket. A munka végeztével kezdődött a mulatság.
A disznótor tyúkhúslevessel kezdődött, amelybe az előző nap este készített csigatésztát tették, majd az elmaradhatatlan töltött káposzta következett, sült kolbász, sült hurka, pecsenye, s hájas pogácsával, rétessel fejeződött be.
A jó disznótor sokáig tartott, gyakran még 2-3 óráig is elmulatoztak, majd általában együtt mentek el, egy ajtónyitással, de a háziasszony addig nem engedte el őket, míg nem tett mindegyiknek a kosarába egy kis kóstolót, kolbászt, hurkát, hájas pogácsát. Felhajtván az utolsó poharat is, jó egészséget kívánva elindultak hazafelé a jól sikerült disznótorról.
A mi kis hagyomány őrzésünkben jó lett volna hurka kolbász és pecsenye, de egy kis tökös-mákos rétes azért előkerült. A mai módszerekkel készült rétes receptjét is leírom a végén. Örömmel jelentem, hogy volt, aki még tökös-mákos rétest nem evett, de mindenkinek ízlett.
A folytatásban a női munkák sorozatban száröltéssel készítettünk poháralátétet. A száröltés a hímzett virágok szárának kivarrására használt öltésfajta. A kalocsai minták gyakran jelennek meg manapság is a ruháink díszítéseként. Ujjaink között a tű szorgosan rajzolta a mintát, miközben beszélgetünk és meghallgattuk Móricz Zsigmond Disztótor című novelláját, amit hangoskönyvként ti is meghallgathattok ezen a linken. Disznótor
Mindenki mosolygott mert a hagyomány felvidította a lelkünket.
Akkor most lássuk az András napi jóslásokat:
Ruhalopás
Az egyik hagyomány szerint a lányok férfiruhát, a legények egy női ruhadarabot csentek el, és elrejtették a párnájuk alá, abban bízva, hogy reggelre megálmodják majd, hogy ki lesz a párjuk.
Ólomöntés
A szokás szerint a forró ólmot vízbe öntötték, és megvárták, hogy milyen formájúra dermedt meg. Ez alapján próbálták kitalálni a lányok jövendőbelijük foglalkozását.
Maggyűjtés
A vidéki, zsúpfedeles házakban lakó lányoknál volt szokás, hogy András napján megrázták az ereszt, és kötényükben összegyűjtötték az onnan lehulló magvakat, amiből aztán következtettek arra, hogy leendő férjük jómódú lesz-e. Ha sok búza került a köténybe, gazdag férjre, ha sok rozsmagot gyűjtöttek, szegényebb vőlegényre számíthattak. Ha viszont pondró pottyant le, az azt üzente, a leány már a következő évben teherbe esik.
Névhúzás
Közismertebb népszokás, amikor a fiatalok 13 férfi- és női nevet írtak fel cédulákra, és András napjától Luca napjáig, vagyis december 13-ig mindennap kihúztak egyet. Az utolsó név, aki benne maradt a kalapban, a leendő házastársuk neve.
Gombócfőzés
Szintén népszerű szokás volt, hogy a cédulákra írt neveket gombócokba vagy derelyébe gyúrták és kifőzték. Amelyik gombóc először jött fel a víz felszínére, azt gyorsan kivették, az abban lévő cédulán szereplő név volt a jövendőbelijük neve.
Hallgatódzás
De ismert volt a hallgatódzásra épülő jóslás is. A lányok megrugdosták a disznóól ajtaját, és ahányat röffent a malac, annyi év múlva mentek férjhez. Ha nem ébredt fel a disznó, az azt jelentette, a lány még abban az esztendőben férjhez megy. Annak is volt jelentősége, hogy az anyadisznó röfögött-e, vagy a malac. Az első esetben a leendő férj özvegyember, a másikban legényember lesz.
Olyan is volt, hogy a szemétdombra állva hallgatóztak a lányok, merről ugatnak a kutyák. Mert abból az irányból kellett jönnie a kérőnek…
Almamag gyűjtés
Az almamagot is felhasználták a jósláshoz. A lányok András-nap előtt igyekeztek minél több almát enni. A magokat aztán összegyűjtötték, papírba csomagolták, és András-nap estéjén a párnájuk alá tették, remélve, hogy megálmodják, ki lesz a férjük.
Legények jóslata
Természetesen a legények is kíváncsiak voltak arra, ki lesz a párjuk. Náluk az a szokás járta, hogy 13 cédulára különböző lányneveket írtak fel, amiket azután egyesével, Luca-napjáig eldobáltak. Az utolsónak maradt cédulán volt olvasható, melyik lány lesz a feleség.
Milyen idő lesz?
Időjóslás is kapcsolódott András-napjához. Ha ekkor esik az eső, vagy a hó, úgy vagy 40 napig csapadékos lesz az idő. Ha ilyenkor fagy, úgy esős lesz a karácsony. Sok helyen gyümölcsfaágat is virágoztattak, hogy megtudják, milyen lesz az időjárás. A gyümölcsfa ágát vízbe tették, és bevitték a szobába, a kemence mellé. Az ág a melegben karácsonyig kivirágzott. Ha az alsó részén jelentek meg a virágok, az azt mutatta, a tél eleje lesz kemény. Ha a közepén, akkor a január lesz hideg, ha az ág hegyén jelent meg a virág, úgy a tél vége lesz fagyos, havas.
Sütőtökös-mákos rétes receptje:
20-40 perc között , Könnyen elkészíthető , 2 rúd, kb. 16 szelet
Hozzávalók:
2 rúd, kb. 16 szelet elkészítéséhez
Tepsihez (35x40cm):
sütőpapír
Tésztához:
1 csomag hűtött, friss réteslap (6 lapos)
Töltelékhez:
400 g sütőtök (tisztított: hámozott)
100 g cukor
150 g darált mák
1 tasak Reszelt Citromhéj
Szóráshoz:
4 evőkanál búzadara
Kenéshez:
120 g margarin
1 darab tojás (M-es)
Díszítéshez: porcukor
Elkészítés lépésről lépésre
Előkészítés:
A friss réteslapot kivesszük a hűtőből és zárt csomagolásban, szobahőmérsékleten kb. 15-20 percig pihentetjük. A tököt megmossuk, meghámozzuk, nagy lyukú reszelőn lereszeljük, egytálba tesszük, megszórjuk a cukorral, összeforgatjuk, 15 percet állni hagyjuk. A kenéshez a margarint megolvasztjuk. A tepsit (kb. 35×40 cm) sütőpapírral béleljük. A sütőt előmelegítjük.
Alsó és felső sütés: kb. 200 °C (előmelegítve)
Légkeveréses sütés: kb. 180 °C (előmelegítve)
Elkészítés:
A tökös keveréket összekeverjük a darált mákkal és a citromhéjjal. A réteslapot kitekerjük. Egy réteslapot tiszta konyharuhára helyezünk. Ecset segítségével vékonyan megkenjük az olvasztott margarinnal. Ráhelyezzük a 2. réteslapot, ismét megkenjük, majd rátesszük a 3. réteslapot is.
A réteslap alsó harmadát beszórjuk a búzadara felével, körben egy 2-3 cm-es területet üresen hagyunk. Rákanalazzuk a töltelék felét. Ráhajtogatjuk az üresen hagyott tésztaszéleket, majd a konyharuha segítségével szorosan feltekerjük a rétest.
A rétes tetejét lekenjük felvert tojással, és áthelyezzük a tepsire.
A többi alapanyag felhasználásával hasonlóan elkészítjük a másik rudat is. A tepsit a sütő középső részébe toljuk, és a réteseket megsütjük.
Sütési idő: kb. 30-35 perc
Kérjük, vegye figyelembe saját sütője tulajdonságait!
A rétest a tepsiben, rácsra téve hagyjuk kihűlni.
Díszítés: A réteseket porcukorral megszórva, felszeletelve tálaljuk.
Tipp: A töltelékbe 80 g rumba áztatott mazsolát is keverhetünk.
A recept eredetije itt található: Recept
A foglalkozás szervezője és résztvevője voltam:
Oláhné Lajtos Julianna az ÉKKŐ Egyesület miskolci csoportjának vezetője.